2010. november 30., kedd

Again

Basszus! Úgy érzem, nem bírom ki blog nélkül, úgyhogy alapítottam egyet a verseimnek, hátha valaki aki végig bírja olvasni a nyálas szarokat, még értékeli is. Köszöntem, itt is egy az első, picit régi de egy ideig csak régieket kaptok, amíg nem rakok össze valami értékelhetőt.

Valóságban lévő álomban élek

Hol nincs semmi, se napsütés se rétek.

Magasban repkedve, gravitáció semmi,

Két ember egymással, élet öröme ennyi.


Lennék neked szivárvány, a legszebb az égen,

Lennék neked Nap, mely rád nézne szépen,

Lennék neked Hold, gazdag lennék fényben,

Lennék neked bármi, csak szeress, engem kérlek.


Ott! Igen, a távolban látlak

Én vagyok az oka vöröslő szádnak,

Harapj belém, szoríts magadhoz,

Tegyél hozzá ennyit gyönyörű szavadhoz.


Bármeddig várnék rád, szívem csücske,

Remegő kézzel, szájjal, érzelmileg felfűtve

Együtt lennénk, aztán leszállna az est

Mikor csak ketten, minden jóban részünk lesz.


Végsőkig veled leszek, szerelemben égve

Széttépnélek, csak látnálak már végre.

Hiányzol, mint égről megannyi csillag,

Várom azt, mikor a nap velünk virrad.


Életem a te kezedben, kezdj vele bármit

Ha velem vagy, meg van minden, ami számít.

Összes szívdobbanás, mozdulat, érted teszem,

Tied voltam, vagyok és míg szeretsz, leszek!


tsá.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése